2015. május 27., szerda

A vágy 12 árnyalata -Ne kertelj! - Párban az ágyban - Édes kis semmiségek

Van az úgy, hogy az ember elcsábul egy-egy borító miatt, és valljuk be, ez a vörös talpú fekete cipő nagyon dögös. Valamikor a Szürke ötven árnyalata láz első körében fedeztem fel ezt a kötetet és kistestvéreit, de valahogy nem volt kedvem a divathullámot majmoló könyvekhez. Nem más ez a könyvecske, mint a Tiffany vagy Júlia füzetek szép köntösbe bújtatott különszáma. Amivel nincs is semmi gond, kamaszkoromban csak úgy faltam ezeket a könyveket, mert szerettem úgy izgulni rajtuk, hogy tudtam, úgyis nagy szerelem meg egymásra találás lesz a vége. Persze a boldog befejezés az új könyveknél is borítékolható.

2015. május 18., hétfő

Ryan Loveless. Ethan és Carter

Nemrég néhány molytársammal beszélgettünk Catherine Anderson munkásságáról, főleg arról, hogy szinte minden könyvében valamilyen fogyatékkal élő személy a főszereplő. Ez odáig akár példaértékű is lehetne, amíg ép szellemű emberekről van szó. Az általam olvasott három könyvben egy mozgáskorlátozott lány szerepel, akit ide lehet sorolni. A másik két szereplő családon belüli erőszak áldozata, tehát máshogy sérült. A fülszövegek között olvasgatva van vak, médium, ki tudja milyen szereplő is. Csakhogy a Lélek dala című könyvben egy fogyatékos lány a főszereplő. Kisgyerek korában megvakult és megsüketült, megállt a fejlődésben. A férfi úgy teszi a magáévá, hogy a lány azt se tudja, mi történik vele. Mintha egy gyerekkel fajtalankodna. Elég kényes dolog az értelmileg visszamaradottak szerelmi életéről írni. Ekkor ajánlották nekem Loveless könyvét.

2015. május 13., szerda

Sherry Gammon: Hihetetlen (Potr Fare II.)

Valahogy a trilógiákban mindig azt a szereplőt hagyják utoljára, akire a legjobban kíváncsi vagyok. Kíváncsi voltam, az írónő marad-e a bántalmazós vonalon, vagy újít egy kicsit. Sokkal felnőttesebb történetet kapunk, de ez előző résznél felrótt hibák engem most is zavartak.

2015. május 8., péntek

Sherry Gammon: Szerethetetlen (Port Fare I.)

Van, amikor a borítóból tudjuk, hogy ez a könyv nekünk  KELL. Egyszerűen olyan erős belső késztetés hat ránk, amivel nem lehet (ha te tudsz, HŐS vagy) ellenállni. A borítóból még nyakláncot is készítettem, és nagyon bíztam benne, hogy a szép kép mögött megbúvó történet nem okoz csalódást. Szerencsére ezúttal nem hagyott cserben a megérzésem.

2015. május 6., szerda

Tara Sivec: Életek és édességek (Csokoládéimádók 2.)

Miután a Csábítások és csemegék igazi gyógyír volt meggyötört buksimnak amit Teddy nagyúr okozott, ahogy befejeztem a könyvet, nekiálltam a folytatásnak is. Mivel az első részben már mindenki párra talált, én meg semmit nem olvastam a sorozatról, kíváncsi voltam, mi történik a második részben. Az ilyen történeteknél általában előkapnak egy mellékszereplőt és kanyarintanak nekik iy egy könyvet. Itt azonban a megszokott szereplőkkel találkozunk ismét, és végre beigazolódik az sem, hogy nem örökös vattacukor felhő az együttélés a nagy szerelmi vallomás után.

2015. május 5., kedd

Tara Sivec: Csábítások és csemegék (Csokoládéimádók I.)

Mostanában csupa komoly, szomorú vagy éppen szenvedős könyvet olvastam. A Csábítások és csemegék úgy kellett nekem, mint egy falat kenyér, és még csak nem is tudtam róla. Ezt a könyvet is Odília ajánlotta, ezer köszi, látom mégse utálsz annyira. :) Éjjel kezdtem el, hogy csak beleolvasok. Hajnali négykor erőszakkal kellett visszafognom magam, hogy a hangos röhögésem ne keltse fel a férjem. A visszafojtott röhögés meg kínosan röfögésnek hangzott, úgyhogy nem lettem beljebb a dologgal.

2015. május 4., hétfő

Katja Millay: Nyugalom tengere

Valamikor tavaly nyáron vettem ezt a könyvet egy molytól. Azt mondta, jó könyv, de semmi extra, egyszer olvasós. Kell a pénz másik könyvre. Más hülyesége az én szerencsém, és az biztos, hogy soha nem fog lekerülni a polcomról. Semmit nem tudtam a történetről, az íróról, semmiről semmit. Csak egy pici sugallat volt, hogy ez jó lesz nekem. Jó lett. nagyon jó.

2015. május 2., szombat

Marosi Katalin: Teddy bosszúja (Árnyháború I.)

Magától értetődik, hogy a Vogon költészet a harmadik legrosszabb a világegyetemben. A második legrosszabb Kria Azgótjaié. Amikor az Azgót Költők Nagymestere, Dagályos Morrogh előadta Óda a Kis Csomó Zöld Dagadékhoz, Melyet A Hónom Alatt Leltem Egy Nyári Reggelen című poémáját, a hallgatóságból négyen a helyszínen kimúltak belső vérzés következtében, és a Közép-Galaktikus Művészet-Manipuláló Tanács elnöke is csak úgy menekült meg, hogy lerágta a saját lábát. Morrogh mint jelentették, »csalódottan értesült« a költemény fogadtatásáról, és Kedvenc Fürdőszobai Gargarizálásaim című, tizenkét kötetes eposzának felolvasására készült, amikor is a saját vastagbele elkeseredett gesztusra szánta el magát az élet és a civilizáció védelmében. Egyenesen keresztül szökkent Morrogh nyakán, és kiszorította agyából a szuszt. A világmindenség mindenkori legrosszabb költészete a szerzővel, Paula Nancy Millstone Jenningsszel (Greenbridge, Essex, Andlia) elpusztult, amikor megsemmisítették a Föld nevű bolygót. Bátran, mindenféle túlzás nélkül kijelenthetem, hogy Marosi Katalin Paula Nancy Millstone Jennings prózai megfelelője.