2015. augusztus 21., péntek

Darynda Jones: Első sírhant

Sokáig nézegettem ezt a könyvet, mire rászántam volna magam a megvásárlására és az elolvasására. Azt mondták nekem, olyan, mint az Anita Blake sorozat. Számomra az viszont egyedi és megismételhetetlen, amik majmolni szerették volna, nekem nem okoztak jó olvasásélményt. Szerencsére nem volt semmilyen Anita Blake fílingem olvasás közben. A két történetnek csak egy másfél közös pontja van: a főszereplők kapcsolatba tudnak lépni az elhunytakkal, és nyomozással foglalkoznak. Csakhogy míg Anita nekromanta, aki zombikat hív elő a sírból, Charley inkább médium, aki átsegíti a lelkeket a túlvilágra.
Charley magánnyomozó, aki nem a halottak ügyeire specializálta magát, de a baj azért mindig megtalálja. Rendőr nagybátyja elvárja, hogy a "belső infókkal" segítse a nyomozást és a szakmai előmenetelét, ezért viszont sok kolléga fúj a lányra, egyszerűen flúgosnak hiszik. Szerencsére a főhősünk nem emancipunci, aki mindig mindent jobban tud, nem kell neki segítség, és ha mégis, akkor se fogadja el. Nem tökéletes. A családja kicsit zilált, a nővére és a mostohaanyja ki nem állhatja, az apja meg mindent hagy a csudába. Átlagos hibbantként éldegélhetne, ha nem látogatná meg minden éjszaka egy furcsa jelenés, aki gondoskodik a lány szexuális igényeiről. Eközben a városban brutális hármasgyilkosság történik, az áldozatok pedig ki mástól kérnének segítséget, ha nem a Halál Angyalától,
A történet több szálon fut, ami nagyon tetszett, jó néha olyan történetet olvasni, ami nem olyan egyszerű, mint a faék. Az egyik szálon a gyilkosságok felderítése áll, ami igazán szövevényes bűnügyet takar, aztán ott van a titokzatos éjjeli látogató, Reyes, akit szintén meg kell találni. Eközben Charley éli az életét, próbál ellavírozni a szellemek és utálatos emberek világában, lassacskán feltárul a múltja, és kezd rájönni, milyen felelősséggel jár, hogy ő a Halál Angyala, milyen küldetést kell végrehajtani.
Bár a sorozatban akadnak erotikus jelenetek, ezek nem akasztják meg a cselekményt. Az nagyon idegesítő tud lenni, amikor valaminek nagyon a közepén vannak, meg kell menteni valakit, sürget az idő, a nyomukban az ellenség, de nekiállnak kufircolni, mint a nyulak. A történet nem halad olyan sebesen, ahogy csak a könyvekben és filmekben tud. Itt szerepelnek az unalmas részek, amíg ellenőrzik a bizonyítékot, kihallgatnak valakit, sokkal életszerűbb. Magyarán, szabadidejükben bujálkodnak a szereplők.
Charley szerethető lány, sikerült már az első kötetben színes képet kapnunk róla, sokat megtudunk a múltjáról és a motivációjáról. A mellékszereplők, Reyes, Cookie, még Garret is szépen ki van dolgozva. 
A könyv humora finom, sehol nem volt erőltetett, egyszer sem kellett felszisszenni, hogy jajj, ne, ez már fáj. Szerettem a fejezetek elején a mottókat is. 
A kiadó az első két kötet után parkolópályára küldte a sorozatot, de az olvasók addig kilincseltek, hogy végül folytatják a kiadást. Tekintve, mi minden derül ki a könyv végén, ennek nagyon örülök. Jó, hogy vannak még olyan kiadók, akik figyelembe veszik az olvasók igényeit. Mióta az Atenaeum átvette az Eredendő bűnösök sorozatot, amúgy is nagyon kedvelem őket, de rendíthetetlenül gyűjtik a piros pontokat. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése