2015. december 19., szombat

Arthur Japin: Casanova menyasszonya

Ez a könyv majdnem másfél éve várt türelmesen a polcomon. Ha belegondolok, hogy csak azért vettem meg, mert 350 forintra volt akciózva az Alexandrában. Ilyen az én szerencsém, hogy az utamba került ez a csodás történet. Emlékszem, egyszer Casanova és Don Juan összehasonlításából írtam házidolgozatot. A kezembe került forrás szerint Casanova nem volt akkora hódító, inkább a könnyű zsákmányra ment a kihívást jelentő hölgyek helyett. Kíváncsi voltam, ez a történet milyen színben tünteti fel. Aki Casanovára kíváncsi, keressen másik könyvet, mert itt csak és kizárólag Lucia a főszereplő, mindenki más csak epizódszerepet kaphat.
Mi késztethet arra egy férfit, hogy annak szentelje az életét, hogy minden szoknya alá bejusson? Valószínűleg egy nagy szerelmi csalódás. Illene haragudnunk a csalfa hölgyre. De mi van akkor, ha a lány a saját életét adja fel azért, hogy a szerelme az őt megillető életet élhesse? Mit érez a korábbi szerelmes, amikor rájön, hogy a kedvese nem használta ki a lehetőségeit?
A fiatal Giacomo Casanova és az egyszerű Lucia szerelmesek, néhány hónapig epekednek egymás után, majd azzal válnak el, hogy hamarosan újra találkoznak és egybekelnek. Lucia tanulni kezdett, hogy a diplomata jövő előtt álló fiú méltó társa lehessen. Kinyílt az elméje, de a kiteljesedés előtt minden romba dőlt. A lány a tanárától elkapta a rettegett himlőt, amit túlélt ugyan, de elcsúfította az arcát. Nem látott más lehetőséget a menekülésnél. Tizenhárom évesen, tapasztalatlanul, mohó tudásvágytól fűtve elindul a nagyvilágba. Hol cselédként, hol anatómiai modellként dolgozik, tudományos asszisztensként, alkalmi és hivatásos prostituáltként. Volt kitartott nő, börtöntöltelék és mádám. Soha nem  hagyta el az élni akarás. Aztán egy szép napon újra találkoznak. 
A történet két idősíkon halad. A jelenben a korábbi szerelmesek, Casanova, és a már Galathea névre hallgató kéjnő (kurtizán) találkozása zajlik, míg a visszaemlékezésekben feltárul Lucia kalandos életútja. Közben apró szeletkéket kapunk a 18. századi művészetből, tudományból, a betegekhez, visszamaradottakhoz való hozzáállásból. Minden oldalon van legalább egy megszívlelendő bölcsesség. Nem az a giccses képes facebook okosság, hanem igazi. Ami néha fáj, de jó féle fájdalommal.
Szeretném hinni, hogy Lucia élete valóban boldog fordulatot vett, ha valaki, ő nagyon megérdemelné. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése