Én elmentem a Könyvhétre félpénzzel...

Tudom, a Könyvhét már jócskán elmúlt, de mentségemre legyen szólva, annyira belemerültem az olvasásba, hogy egy hete tologatom az élménybeszámolót. Molyon lassan le is csengett a Könyvhét-láz, és talán nem is tűnik olyan nagy dolognak az egész. Akinek csak ki kellett lépnie a lakásból és karnyújtásnyira volt az eseményektől, annak talán nem is. 

Katie McGarry: Szívkarambol (Feszülő húr 3.)

A Feszülő húr óta vártam, hogy végre Isaiah kerüljön a középpontba. A trilógia befejező része hozta az első színvonalát. Már az elejétől érdekelt az autóbolond, zárkózott srác, nagyon szerettem olvasni az ő történetét.

A nagy visszatérés

Már majdnem két hónapja hallgatok, mint nyuszibogyó a fűben. Ennek rémesen hétköznapi oka van: a laptopom beadta a kulcsot, és csak a második szerelő tudott életet lehelni a kicsikémbe. Próbáltam mobilról írni, de esélytelen volt. Egyrészt, macerás a kicsi kijelző, másrészt nem jöttem rá, hogy  tudnék képet feltölteni. Hiába, a technika az ősellenségem.

Levia Anne: A múlt ára

A fülszöveg szerint egy kicsit klisés, de működőképes könyvre számítottam. A borító szép, ajánlgatták molyon is, ezért feliratkoztam utazókönyvre. Most pedig zavarban vagyok, mert bár a Teddy kapcsán talán nem úgy tűnik, de nem szívesen mondok negatív véleményt magyar könyvre.

Robert Bloch: Pszicho

Ez az a történet, amit mindenki ismer, mindenki hallott róla, de legalábbis a híres zuhanyzójelenet látták. Az emberek tudatában a Pszicho szorosan összefonódott a filmmel, jobb esetben a Hitchcock rendezte változatéval. A könyv sajnos kevésbé ismert, pedig megérdemelné, hogy többen a kezükbe vegyék.

Kylie Scott: Taktus (Stage Dive 1.)

Amikor megláttam a borítót, már kacsintgattam, hogy ez kell nekem. Mert mint tudjuk, néha sekélyes vagyok, és szeretem a tetkós pasikat. Amikor elolvastam a fülszöveget, már teljesen biztos voltam abban, hogy ezt a könyvet a polcomon akarom tudni. Az elolvasása után még napokig vigyorogtam, mert nem tudtam kiverni a fejemből ezeket a lökötteket. Szeretem a rocksztár-hétköznapi lány történeteket is, ez amolyan modern Hamupipőke történet.

Tammara Webber: Törékeny

Amikor megtudtam, hogy az Easy-Egyszeregy története úgy folytatódik, hogy az eredeti történetet Lucas szemszögéből kapjuk, némi rálátással a múltjára, egyszerre örültem és féltem kicsit. Nagyon nem szeretem, amikor két külön kötetben írják meg ugyanazt a történetet. A Gyönyörű és Veszedelems sorscsapás esetében túl erős volt a rózsaszín szemüvegem, de már sokkal jobban zavar ez a fajta lehúzás. Azóta megtudtam, hogy az a hölgy a többi Maddox fiú sztoriját is a kezdőkötet történetére és idősíkjára fűzte fel, úgyhogy volt bennem egy egészséges félsz. Nagy mázlim volt, A múlt dominált, a jelenben pedig szinte csak kimaradt jelenetek voltak.