2013. szeptember 27., péntek

Jennifer Probst: Érdekházasság

A romantikus könyvek azért jók, mert nem csapnak be, csak annyit adnak, amennyit ígérnek, mind ugyanarra az alapreceptre épül. Adott a nő és a pasi, az elején nem kedvelik egymást, egyikük nem hisze a szerelemben, cívódnak, marakodnak, elkezdenek vonzódni, kerülgetik egymást, jön valami összeveszés aztán a nagy összeborulás. A boldog befejezés nagyon kis kivétellel garantált, ha mégsem, akkor abból sorozat lesz. Ennek ellenére sokan mégis úgy állnak hozzá egy ilyen történethez, hogy ez majd más lesz, hoz valami nagy újdonságot, extrát, és csalódottak, ha mégsem.
Az Érdekházasság sem hoz semmi különöset, mégis megvan a maga varázsa. A szereplők hétköznapiak, ha eltekintünk attól, hogy most sem úsztuk meg egy szemtelenül gazdag pasi nélkül. Na jó, Nick legalább nem vág úgy fel rá, mint Christian, Gideon, Ethan és társai.
A könyv történetmesélése pezsgő, nem vontatott, még a szereplők tépelődéseinél sem szenvelgős, ezúttal kicsit se perverz senki. Nem sajnáltatják magukat, próbálják kihozni a helyzetből a legtöbbet, Alexa főleg, még akkor is, amikor biztos benne, hogy összetörik a szíve amikor letelik az egy év. A történetben felmerül néhány boncolgatásra érdemes kérdés is: a rossz szülői példa és gyerekkor mennyire van hatással a felnőttkori döntésekre, mennyire vagyunk képesek felülkerekedni a félelmeinken, mekkorát változhatunk, ha legalább annyira félünk tőle, mint amennyire szeretnénk, meg tudunk-e bocsátani megbocsáthatatlan dolgokat, mire lenénk képesek, hogy segítsünk a családunknak? Nem mindenben értettem egyet a szereplőkkel, nem tudtam volna olyan megbocsátó lenni, mint Alexa. Ha engem hagyott volna el az apám, én nem adtam volna második esélyt. Anyámat elhagyta az apja, külföldre ment, amikor 16 volt. Néhány évig tartották a kapcsolatot, aztán 22 éve semmi. Nem hinném, hogy beengednénk, ha kopogtatna.
Ami még nagyon tetszett a könyvben, Alexa állatszeretete. Mi is mindig begyűjtjük az elhagyott állatokat. Ottó, a hal volt a csúcs. 
Szerethető könyv, várom Michael és Maggie történetét, bár már most is elbírtam volna a mellékszereplők kicsit részletesebb bemutatásával. Biztos elolvasom a folytatást.

1 megjegyzés:

  1. Szia! Eltudnád nekem küldeni a könyvet és a folytatását? Köszi szépen. Kalauzgyorgyi@gmail.com

    VálaszTörlés