Nem is tudom mióta, de ez a január volt a leglustább hónapom, és nem csak az olvasás tekintetében. Már decemberben elvesztettem némiképp a lelkesedésemet, és olvasottnak jelöltem minden függőben lévő könyvemet. Egyszerűen azért, mert milyen snassz, hogy átlógnak idénre, inkább tiszta lapot kezdek. Sekélyes, tudom. Aztán csak tologattam a könyveket, sokba belekezdtem, és a tavalyiakból sem végeztem ki az összeset.
Az egyetlen könyv, amit januárban kezdtem és be is tudtam fejezni, az a Tigrisvadászat, ami amúgy nagyon jó volt, szerettem, de Anita Blake esetében kicsikét mindig elfogult vagyok. A Fekete fivérek tavalyi hó, idei olvasás, és még vár rám az Outlander 2, a Minden haláli, a Wildfell asszonya, a Szükség, és ha ez mind nem lenne elég, reggel elkezdtem az Egy könyvmoly regényes életét.
A beszerzésekkel elég visszafogott voltam. Még decemberben rendeltem meg a Szükség trilógia kezdő kötetét. Eddig nem vagyok elájulva tőle, de azért adok neki még egy sanszot a jobbításra. Négyszáz forintért vásároltam három Európa Remekei kötetet, a Firenzei éjszakákat, Az ismeretlen asszonyt és a Virginiai testvéreket. Harry Potter ajándékozós eseményen megkaptam a Harry Potter és az azkabani foglyot, aminek pedig legjobban örültem: egy teljesen önzetlen magánakcióban névnapomra meglepett kedves molytársam Odília A hódítás tíz szabályával. A főnököm felesége pedig egy könyvtári kiárusításról elhozott nekem három pöttyös könyvet, a Hejj, Krisztinát, a Tizenkettő: nem egy tucat!-ot és a Csiki-csukit.
A januári szerzemények |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése