2014. április 10., csütörtök

Simone Elkeles: Lánreakció

A harmadik Fuentes. Szeretem ezt a sorozatot, pedig az egész mexikói bandamizériától a falra mászom. Az eddigi részektől a befejező rész kicsit különbözik. Luis látszólag csak egy adrenalinfüggő, farokvezérelt kamaszfiú, semmi köze a bandázáshoz és a gengszterekhez. Nikki nem annyira jó kislány, de legalábbis nem ártatlan. Kettejük kapcsolata nem szerelem első látásra, ahol némi dacoskodás után összejönnek és élnek boldogan, amíg nem nem...
Alex és Brit esküvőjén találkoznak, ami Nikkinek tragikusan, Luisnak pucéran ér véget, aztán ugrunk is az időben két évet, ami jó, mert már öreg vagyok a 15 évesek szerelmi életéhez. Sokkal inkább képes vagyok elfogadni a majdnem felnőttek szexuális életét taglaló könyveket, bár a harmadik részben tán még annyi forró jelenet sem volt, mint az előzőekben.

A család visszaköltözik a régi házba, ahonnan elmenekültek, amikor Alex kilépett a Latin Vérből, Luis ugyanabba a középsuliba jár, ugyanahhoz a kémiatanárnőhöz, mint Alex. Nagy és merész álmai vannak, úrhajós szeretne, lenni, de mint kiderül, a vér szavának nem lehet ellenállni. Nikkivel kerülgetik egymást, lassan össze is jönnek, miután a lány legyőzi az előítéleteit, de valahogy nekem hiányzott belőle a feszültség és az izgalom. Luis sokkal kevesebbel megússza a bonyodalmakat, mint Alex, nem is keveredik talán akkora bajba, mint Carlos. Szerencsére a tesók is fel-fel tűnnek a színen, így az idő előrehaladtával kevésbé rózsaszín, sokkal valóságosabb és hihetőbb az életük, mintha csak annyit tudnánk róluk, amennyi az epilógusban szerepel.
Nikki nem volt a legszimpatikusabb női főszereplő, akivel mostanában találkoztam. Néha túl naiv, máskor koravén és megkeseredett, volt, ahol tipikus kamaszlány. Amit nem értek, hogy olyan könnyen belement volna Luis-szal a szexbe, akár védekezés nélkül is (ami nagyon meggondolatlan azok után, hogy mennyire pórul járt már egyszer), máskor meg eljátszotta, hogy nem akar a fiúval semmi intimitást.
Szép volt, jó volt, de nem hiányzott volna a sorozatból, ha kimarad nekem. A fiúk anyját nem csípem igazán, nekem felelőtlennek tűnt, aki akkor sopánkodik, amikor megvan már a baj, csak akkor veszi elő az anyai szigort.
A kedvenc jeleneteim mind olyanok voltak, ahol a másik két tesó szerepelt, és ezzel szerintem el is mondok mindent.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése