Nagyon ajánlgatták ezt a könyvet, meg is szereztem, aztán csak tologattam egy évig. Már értem, miért. Maga a könyv, az elbeszélés módja tetszett, de mégis... A felsoroltak nem megfelelő indokok arra, hogy valaki megölje magát. Megkukkolták, listára írták... úúúúristen, hogy oda ne rohanjak. Áldozatnak tünteti fel magát, akinek azért kell meghalnia, mert olyan csúnyák voltak vele, mert áldozatául esett teljesen átlagos középiskolai csínyeknek, mert nem voltak barátai. Jah, hogy nem is akart barátkozni, hogy esélyt sem adott senkinek, az nem számít. Mintha tökéletes lenne. Mintha ő nem tett volna rosszat másokkal. Az, hogy a nagy megbántottságában hagyta, hogy megerőszakoljanak valakit, az sem számít. A jakuzziban hagyta magát megdugni, kihasználtatta magát azzal a sráccal csak azért, hogy elmondhassa, igen, kihasználtak, meg kell halnom... Hannah egy idióta hisztis liba.
Másoknak sokkal nagyobb tragédiák vannak az életükben és mégis felállnak. Neki nem halt meg szerelme, gyereke, nem szenved fájdalmas halálos betegségben, nem tettek rajta erőszakot, nem terrorizálták testileg vagy lelkileg... Csak nem dongták körül. És mi a válasz? Lelki terhet rak olyanokra is, akik nem tettek semmit ellene. Például az utolsó, a tanár. Segíteni akart, Hannah meg csak arra használta fel, hogy önigazolást nyújtson a tettére, szándékosan félremagyarázva a segítő szavakat. Lehet, túl öreg vagyok a tini lelkibajok megértésére, de ezt a lányt 16 éves koromban is utáltam volna. Egyáltalán nem sajnáltam, hogy meg kellett halnia. Akit sajnálok, azok a szülei, Clay, a tanár, bárki, csak nem ő. Ha kiderült volna, hogy mentálisan beteg, a kazetták csak az elborult elméjének szadista játékai, azt mondanám, szegény Hannah. De így olyan, mint azok a lányok, akik youtube-videót készítenek magukról, hogy hé, gonoszak voltak velem, meg fogom ölni magam. Velük sem értek egyet, és Hannah-val sem. Ha már segítséget nem kér, ne keltsen másban felesleges bűntudatot.
Másoknak sokkal nagyobb tragédiák vannak az életükben és mégis felállnak. Neki nem halt meg szerelme, gyereke, nem szenved fájdalmas halálos betegségben, nem tettek rajta erőszakot, nem terrorizálták testileg vagy lelkileg... Csak nem dongták körül. És mi a válasz? Lelki terhet rak olyanokra is, akik nem tettek semmit ellene. Például az utolsó, a tanár. Segíteni akart, Hannah meg csak arra használta fel, hogy önigazolást nyújtson a tettére, szándékosan félremagyarázva a segítő szavakat. Lehet, túl öreg vagyok a tini lelkibajok megértésére, de ezt a lányt 16 éves koromban is utáltam volna. Egyáltalán nem sajnáltam, hogy meg kellett halnia. Akit sajnálok, azok a szülei, Clay, a tanár, bárki, csak nem ő. Ha kiderült volna, hogy mentálisan beteg, a kazetták csak az elborult elméjének szadista játékai, azt mondanám, szegény Hannah. De így olyan, mint azok a lányok, akik youtube-videót készítenek magukról, hogy hé, gonoszak voltak velem, meg fogom ölni magam. Velük sem értek egyet, és Hannah-val sem. Ha már segítséget nem kér, ne keltsen másban felesleges bűntudatot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése