Márciusban nem összegeztem a februárt, és nincs is sok kedvem pótolni. A március örökre beírta magát a képzeletbeli naptáramba, mint a legutálatosabb hónap. Annyi rossz dolog történt velem, nemhogy olvasni, az égvilágon semmit csinálni sem volt kedvem. Nem úgy alakult az életem, ahogy terveztem, aztán félig-meddig önszántamból elvesztettem az állásom, ami miatt elég sokan néznek rám ferde szemmel a családban. Persze ez azt is jelenti, hogy egyelőre sok szabadidőm van, és amikor épp nem a sebeimet nyalogatom, van időm olvasni, írni, és újra belevágtam a kézműveskedésbe. Ez itt a reklám helye!
A beszerzések terén ennél lelkesebb, de magamhoz képest visszafogott voltam. Persze a következő hónapokban szintén nem lesz nagy dőzsi, de a munkám elvesztésének csak ez az egy hátulütője van.
Cappucci visszaküldte a neki kölcsönadott Fogoly a sötétben könyvecskémet, ami nem egyedül jött vissza hozzám, ajándékba kaptam a Blameless- Szégyentelen (hogy még mindig angol címmel nyomatják a magyarra fordított könyveket) könyvet, amit majd akkor veszek elő, ha megszereztem az első kettőt. Maga a sorozat amúgy kívánságlistás nálam, úgyhogy köszönöm szépen! :)
Öt könyvet vásároltam, négyet a Coop-ban : Nalini Singh Psy sorozatának első két részét, a Vonzódást és a Látomást, darabját egy ezresért (róluk írtam aza előző blogomban, azt hiszem, de nem voltak olyan jók, hogy átemeljem őket ide), a Fekete ruhás nő (a nőcis borítóval) és a Csontszüretet 300, illetve 500 forintért. Ezen kívül a Szemem Fénye boltban kétszáz forintért találtam rá az Alice Tükörországban című mesére.
Aztán volt néhány igazság-könyv. Aki nézte az Így jártam anyátokkal című sorozatot, annak ismerős lehet Lily nevelési elmélete: aki gonosz veled, attól vegyél el valamit. Lily Ted főnökének dedikált labdáját nyúlta el, én meg búcsúzóul, a pincében penészedő, padláson, és "könyvtárban" porosodó (alkalmanként ott is penészedő) könyvek közül csórtam el a Kire ütött ez a gyerek és a Szeretném Blankát boldognak látni könyveket. Mert megérdemlem. Mert a három év alatt, amíg ott dolgoztam, soha, senki be nem tette oda a lábát, és mert hagyták a Kis herceget elpenészedni. Rendeztek könyvgyűjtést, onnan engedéllyel hoztam haza két szatyor könyvet. MEGMENTETTEM őket. :)
Ők lennének a márciusi termés. Az Alice hiányzik, valahova a felső polcra pakoltattam. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése