2013. november 27., szerda

R. K. Lilley: Felpörgetve

A romantikus-erotikus regények, nagyrészt kifelejtve a romantikát néha olyanok, mint az esküvői hagyományok: valami új, valami régi, valami kölcsön, valami kék, lehetőleg az egyik szereplő szeme, aminek a tengerszín mélységeibe bámulva jól el lehet alélni és pocsolyává nedvesedni. Az már senkinek nem meglepetés, hogy ezek az írónők szeretnek egymástól lopkodni, bocsánat, ötletet kölcsönvenni. Néha összetákolt Frankenstein szörnyeteg jön össze belőle, néha pedig egy egész élvezhető könyv.
Adott egy multimilliárdos fiatal, dögös, kreatív szexuális életű főhős, gázos gyerekkorral, mert az a tuti. Első látásra megtetszik neki a visszahúzódó, ártatlan szüzike szőke szépség (éljen az alliteráció!), hasonlóan vacak gyerekkorral, kötelező jófej meleg legjobb baráttal és rejtett tehetséggel. Találkoznak, aztán a pasi módszeresen nyomulni kezd, a lány beadja a derekát, és most jönnek a kellemes részek. Egyrészt, Bianca nem lát rögtön zúgó esküvői harangokat, úgy gondolja, mindenkinek jobb, ha csak alkalmi szórakozást jelentenek egymásnak. Az ágyjelenetek nem olyan sablonosak, sem popódugók, se műbrék sehol, van viszont lekötözős popsiemelentyű és szexhinta :) James csak az ágyban domináns, egyébként majdnem barátnőként kezeli a lányt, a személyisége is érdekli, nem csak a számos testrése. Az ágyban mocskos a szája, amúgy illedelmes. Rém fura, de nekem a könyvek szexjeleneteinél bejönnek a trágár szavak, de ha élőben morogná a fülembe a barátom, hogy "Ronggyá kúrom a pinád!", lehet lerúgom magamról. 
Bianca nekem valamiért végig olyan Sookie Stackhouse jellemnek tűnt: vágyik a férfira, de nem hagyja magát megtörni, ámulatba ejti a gazdagsága, de nem akar hasznot húzni belőle csak nyugtázza, ahogy hozzááll a dolgokhoz, másokhoz, nem elítélően, hanem megértően, természetesen... az egyik legszimpatikusabb női karakter. Most a pasi volt nekem kicsit semmilyen.
Kapunk egy adag családon belüli erőszakot és hasonló társadalmi problémát, mintha minden valamire való regény szociális tanmesét akarna ledugni a torkunkon. Picit zavar, hogy nincs sehol egy pasi, aki azért él valamilyen szexuális életet, képvisel  fétist, devianciát, mert neki az jön be, hanem csak csináltak vele valamit, amitől elromlott egy kapcsoló. Még a végén késztetést érzek analizálni magam.
A könyvtől nem kell csodákat várni, de határozottan élvezhető, olvasmányos, elnyomás és hisztimentes.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése